Onnantól idézem, ahol a politikai elitnek a kettős állampolgárság ügyében tett nyilatkozatait Kéri László, Kiss Viktorral és Stumpf Istvánnal beszélgetve sommásan így foglalta össze: Tombolt a hülyeség.
K. V.: - Csakhogy a két oldalon eltérő volt a hülyeség gyökere. Gyurcsány viselkedése a saját logikájából következik...
K. L.: - Kalandorságból.
K. V.: - Több volt az annál. Két jelszóval érkezett az MSZP-be: az egyik a Blair-féle harmadik út, a másik a marketingvezérelt politika. A kettős népszavazás remek alkalmat kínált mindkettő bemutatására. Az egészségügyi privatizáció a harmadik utas program kulcskérdése, nem hagyhatta elvérezni. A reform, mint a tőkével kötött kölcsönös érdekeken és áldozatokon nyugvó partneri szerződések sora enélkül nem lett volna végigvihető. Ezen túl el kellett hitetnie a párttal, hogy a fiatal tanácsadóival és a külföldről vásárolt marketingeseivel ebben az országban képes bármit elérni.
K. L.: - Ezt nevezem én kalandorságnak.
...
Szerkesztői kérdés:
- Mit szűrt le Gyurcsány 2004. december 5-éből?
K. V.: - Megerősödött abban a hitében, hogy az országot úgy kell menedzselni, mint egy vállalkozást - az országom a cégem, vezetői döntéseket hozok, amitől majd remélhetően a "munkavállalóknak" is jobb lesz. Három, a népszavazásból eredő tapasztalat támasztotta ezt alá: a marketing hátterével bármit képes keresztülverni az MSZP-n, vesztesnek tűnő helyzetből is meg tudja akadályozni, hogy Orbán többségbe kerüljön, valamint képes passzivitásban tartani, leszerelni az országot, ha arra van szükség. Ne felejtsük, Gyurcsány Ferenc volt az első olyan baloldali vezetőnk, aki őszintén és nyíltan lenézte, használhatatlannak gondolta Kádár népét.
K. L.: - Így igaz. A csapatában egymás között rendre "lábszagú komcsikról" beszéltek, a fideszesek elmehettek volna közéjük antikommunizmust tanulni.
(Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb képet kapjunk, szerintem a volt miniszterelnök tevékenységének további, lényeges dimenzióiban, például pozitív makrogazdasági döntéseiben is kutakodni érdemes.)
S. I.: - December 5-ével Gyurcsány a saját és a pártja sírját kezdte el ásni. Elbizakodottá vált, úgy gondolta, hogy a kommunikáció minden, a valóság semmi. Nem érdekelte az a szociális bázis, amire például Horn Gyula a maga politikai kompromisszumát építette. Azt gondolta, mindent megengedhet magának a politikában. Ezért tolta el a reformokat, és a gazdaság állapotát illetően ezért tartotta tévedésben 2006-ban az országot. Elhitte, el is hitették vele, hogy rajta kívül nincs más alkalmas vezető. Szerintem amúgy ez a tudat kellett neki ahhoz, hogy 2006-ban győzni tudjon Orbán Viktor ellen.