A maga területén tette a dolgát, senki sem mondta rá, hogy tahó. De rossz dolgában, több ember előtt, kezdett ítéletet mondani olyasmiről, amiről csak hallott, de nem tudta, hogy mi az. Például, meghallotta a csőd szót és mindjárt ismételgetni kezdte, mintha a szó mögötti ismereteknek a birtokában lett volna. Ezzel pedig ott, ahol a szavaktól függ minden, borzasztóan nagy károkat okozott, írja joggal az egyik blog egy decens szolgáltatónál. Erre az esetre szereplőnk már nem menthető fel a korlátolt tahó minősítés alól. Pláne, ha az egész államra terjeszti ki az általa nem értett jelző használatát. A szócső csak ezt ismétli, mint a papagáj.

Tahó barátunk nem maga találta ki és nyilván nem akárkitől hallotta az általa ismételgetett szentenciát. Feltételezhetően számára tekintélyt képviselő, őt bizonyos függésben tartó kalandoroktól hallotta, akik saját ravasz fogásuk keretében akár egy nagyobb közösség érdekeit, megélhetését is hajlandók kockára tenni. Jaj annak a hajónak, melyet kalandorok kormányoznak, írja a fenti blogger egyik hozzászólásában.